Bőrünk felépítése

Bőrünk 3 fő rétegből épül fel.

Legalul található a bőralja. Ami a zsírsejtek rétege, és amelyet átszőnek a kötőszöveti rostok, az idegek, a vér- és nyirokedények A kalóriák itt raktározódnak a szűkösebb időkre

A bőr aljának fő feladatai a hőszigetelés, az energiatermelés szabályozása és a mechanikai behatolások tompítása. A bőralja viszonylag nagy kötőszövetes rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig az izomrostok határolják. Laza kötőszövetes rétegében találhatók azok az egyetlen nagy zsírcseppet tartalmazó zsírsejtek, melyek kerek egységekbe tömörülve cellulitiszként mutatkozhatnak meg. Ez a réteg főleg zsírszövetekből áll, így a szervezet energiaraktára, ami szükség esetén felhasználható. Fogyáskor ez a zsírréteg tűnik el először.

A középső réteg az irha. Ez kollagén és elasztikus rostokból  és zsírszövetből áll. Itt találhatjuk vér- és nyirokedényeket is. Ez a réteg szilárd kötőszövetből álló réteg, amelyben idegvégződések, tapintó és egyéb receptorok vannak. Ugyanitt találhatjuk a faggyúmirigyeket és a verejtékmirigyeket is, valamint a szőrszálak gyökereit. Ez a réteg a bőr rugalmasságáért, nyújthatóságáért felelős. A bőrt ellenállóvá és rugalmassá, valamint a test mozgásaihoz való alkalmazkodásra képessé a rostok nagy szakítószilárdságú kollagén és rugalmas elasztin nevű fehérjéje teszi.Az irha erekkel gazdagon behálózott, így a tápanyagellátás mellett a folyadékháztartásban és hőszabályozásban is jelentős szerepet tölt be.

Egy 60 kg‐os felnőtt ember kb. 3‐4 kilogramm irhát hord. Az irharéteg fő feladatai: a mechanikai védelem, a szervezet immunrendszerének és a só‐vízháztartásnak a szabályozása. Folyadékot termel a szintén irhában elhelyezkedő 2‐4 millió izzadságmirigy. Feladatuk a méregkiválasztás és a hűtés, méghozzá párologtatással. Ehhez nagy forróságban akár napi több liter folyadék termelésével tartják nedvesen a test felszínét. A bőrnek köszönhető, hogy az egészséges ember testhőmérséklete állandó, kb. 37 ^oC körüli. Két mechanizmus végzi ezt a feladatot; a hajszálerek a hideg hatására összeszűkülnek, a keringés lassul, melegben az erek kitágulnak a fölösleges hőt leadják a környezetnek. A hőszabályozás másik fontos eleme a verejtékmirigyek működése. Segítségükkel a termelődő folyadék elpárologtatásával a test lehűl. Különösen nyáron és erős fizikai igénybevétel hatására működik ez a rendszer fokozottabban. Akár napi 10 liternyi „hűtőfolyadékot” is képesek a verejtékmirigyek a test felszínére juttatni, hogy megóvják szervezetünket a túlmelegedéstől.

A hámréteget az irha réteg táplálja, amely a kapillárisrendszerével látja el. Fogaskerékszerű betüremkedésekkel kapcsolódik a hámréteghez. A két réteg ilyen elrendezése a kor előrehaladtával fellazul, és egyre jobban kisimul. Ezáltal a felhám alaprétegében előfordulhatnak oxigén- és tápanyag-ellátási hiányok. Ezeknek a pótlása az egyik legfontosabb feladat.

A bőr legfelső rétege a hámréteg amely biológiailag a legaktívabb réteg, mert különböző feladatokat ellátó sejtekből épül fel pl. pigmentsejtek, keratinsejtek.. A  hámrétege vékony, átlátszó, többrétegű elszarusodó laphámból áll, és folyamatosan regenerálódik. A felhám legalsó rétegét egy 1‐2 μm vékonyságú sejtsor képezi, az új sejtek állandó utánpótlását biztosító alapréteg. A legalsó, osztódó és legfiatalabb hámsejtek az úgynevezett alaphártyán helyezkednek el, és ezen keresztül veszik fel az irhában futó apró vérerek által odaszállított táplálékukat és az oxigént. A felhám erőteljes napfény és fokozott UV-sugárzás hatására képes sötét színű festéket (melanin) termelni, mely védi bőrünket a sugárzástól. Ezeknek a festékanyagoknak a felszaporodásával alakulnak ki az anyajegyek, a szeplők, ritkábban a májfoltok

A hámsejtek az alaphártyánál folyamatosan osztódnak, majd onnan elszakadva az újak folyamatosan a test felszínére nyomják őket. Egy hámsejt a hám aljáról mintegy 28 nap alatt jut ki a legkülső hámsorba. A szaruréteg vastagsága testtájanként változik, a hajlatokban a legvékonyabb. Általában 20 sejtsor, 50‐200 mikrométer vastagságú. A talpon a legvastagabb, itt akár 1 mm‐es is lehet, a bőrkeményedéseknél 2 mm‐esre vastagodhat. A hám legfelső rétegében a sejtek már teljesen elszarusodtak, elhaltak, és folyamatosan kopnak, lehámlanak. Vagyis, ha így vesszük, akkor nem az irhánkat "hordjuk el", hanem a hámot.

Ráncok

Az arc ráncosodását az arckifejezések során végzett ismétlődő és szokássá vált izom összehúzódások váltják ki. Amikor az arcizom összehúzódik, az megrövidül, de ezt a felette lévő bőr nem követi, így ráncok keletkeznek. További tényezők, melyek befolyásolják a bőr öregedését: a bőr vastagsága, a bőr alatti zsírszövet vastagsága, a bőr víztartalma, illetve a kollagén és elasztikus rostok megoszlása és egymás közötti aránya. A idős bőr többek között kevesebb hialuronsavat tartalmaz.